home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9401
/
DBASEIV.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-26
|
13KB
|
232 lines
@VdBase IV 2.0 for DOS@N
@VdBase -- ezúttal a Borlandtól@N
Az adatbáziskezelô rendszerek közül egyedül a dBase III
Plus ôrizte meg sokáig vezetô helyét a piacon, elsôsorban
egyszerû kezelhetôsége és kis mérete miatt. Miután a
Borland bekebelezte az Ashton--Tate-et, veszélybe került a
klasszikussá vált dBase III Plus, különösen a dBase IV 2.0
megjelenésével. Most közelebbrôl megnéztük az új verziót.
Már lassan egy éve munkám nélkülözhetetlen része az
adatbáziskezelés, pedig korábban az adatbáziskezelésrôl
ugyanannyit tudtam, mint mondjuk az ûrkutatásról: sok
mindent olvastam és hallottam róla, de a gyakorlatban
semmit nem tudtam. Ma már elképzelhetetlen, hogy elmúljon
egy nap anélkül, hogy ne találkoznék az általam egyszerre
nagyon kedvelt és sokat átkozott dBase III Plus-szal.
Kedvelt azért, mert még nem találkoztam olyan szoftverrel,
amit néhány nap alatt úgy meg lehet tanulni, hogy teljes
magabiztossággal már dolgozni is lehet vele szinte gond
nélkül. Åtkozott azért, mert sokszor érthetetlen módon
olyan lassan hajt végre alapvetô adatbáziskezelô
mûveleteket, hogy elmegy tôle az embernek a kedve. Ennek
ellenére annyira megszoktuk egymást az Ashton--Tate
klasszikusával, a dBase III Plus-szal, hogy már tudom,
mikor mehetek kávét fôzni, mert a kedvencem úgy döntött,
hogy egyedül akar dolgozni.
Mindezekbôl következik, hogy nagyon érdekelt a Borland
terméke. Az új dBase programcsomagot látva az elsô feltûnô
különbség az volt, hogy a Borland név most már egyedül
szerepel a szoftvert tartalmazó dobozon és a kézikönyvek
sarkán is, ellentétben az elôzô dBase IV 1.5 verzióval,
ahol a Borlandé mellett ott volt még az Ashton--Tate neve
is. Ezért is gondoltam úgy, hogy itt az idô a váltásra,
ismerve a Borland hírnevét és magas színvonalú termékeit.
@VTelepítés@N
A programcsomagot öt darab 720 Kbyte-os lemezbôl álló
lemezkészleten kaptuk meg. A telepítés egyszerû, rövid idô
alatt történik, csak a szokásos kérdésekre kell válaszolni
közben. Adataink beírása és a könyvtárszerkezet beállítása
után csak adagolnunk kell a lemezeket egymás után -- 6-7
percig tart, amíg a telepítôprogram kicsomagolja a
tömörített file-okat. Már telepítéskor feltûnik a
viszonylag hatalmas méret, amit a program követel magának a
merevlemezen, 7,5 Mbyte-ot teljes, illetve 4,5 Mbyte-ot
minimális installálás esetén, továbbá még 2 Mbyte szabad
terület kell, amit a program telepítés közben igényel, de
utána ezt felszabadítja. A telepítés elején a program
felajánlja a 437-es és a 850-es kódlapokat, amelyek közül
az egyiket választani kell, de ha valaki használja például
a Windows kelet-európai verzióját, amelyet a 852-es
kódlappal láttak el, és rendszerint betelepíti magát az
AUTOEXEC.BAT-ba, valamint a CONFIG.SYS-be, akkor a dBase
indításakor kódlaphibát fog jelezni, és ezért módosítani
kell az elôzô file-okat. A dBase IV 2.0 újításainak,
illetve új és módosított régi parancsainak, függvényeinek
leírása több száz oldalt tesz ki az 1600 oldalas,
háromkötetes kézikönyvben, ezért itt csak néhány újdonságot
említek meg, ami számomra érdekes volt, és igazán
felkeltette az érdeklôdésemet.
@VMemóriakezelés@N
A dBase IV 2.0 egyik újdonsága az új virtuális
memóriakezelô (Virtual Memory Manager -- VMM). Minimum 5
Mbyte extended memóriát igényel, és ha a gépben nincs
ennyi, akkor a VMM a merevlemezen automatikusan létrehoz
egy úgynevezett swapfile-t az adat- és kódszegmensek
átmeneti tárolására. De ha akarjuk, akkor nem
automatikusan, hanem saját beállításunk szerint
módosíthatjuk a VMM paramétereit a DBASE.VMC file
módosításával. A másik újdonság az új adatpuffer-kezelô
rendszer, amely optimálja a file-ok olvasását és írását,
ezáltal feleslegessé teszi külsô lemezcache szoftver
alkalmazását, dinamikussabbá teszi a kiosztott memória
használatát a dBase adatpufferek számára. Az
adatpuffer-kezelôt az AUTOEXEC.BAT file módosításával a
következôképpen lehet beállítani:
@KSET DBASEIV_BUFF=BUFFSIZE,BUFFMIN,BUFFMAX,INITIAL@N
Ebben az összes paraméter értéke numerikus.
@VSzívderítô újdonságok@N
A gép újraindítása után már kíváncsian vártam, hogy miben
más ez verzió, mint az általam eddig használt dBase III
Plus. Az elsô kellemes meglepetések egyike az adatok
megjelenítésében ért. A leggyakrabban használt parancsok, a
@KBROWSE@N és az @KEDIT@N között az [F2] gomb megnyomásával
lehet váltani, és az @KEDIT@N menün belül már indexfile-t
is megnyithatunk. îgy már nem kell mindig belépni a
@KBROWSE@N-ba és ott megkeresni a kívánt rekordot. Ha
teljes képernyôs üzemmódban szeretném látni az adatokat,
akkor eddig vissza kellett lépni az @KEDIT@N-be -- a
Borland dBase-ben erre már nincs szükség. Egy másik
apróság, ami rögtön kellemesen kiugrik, hogy a mezôk között
már nem [Ctrl nyíl] gombkombinációkkal, hanem mind az
@KEDIT@N, mind a @KBROWSE@N parancsnál a [Tab]-bal lehet
lépkedni.
A dBase IV egy új indexelési módszert is használ: az
úgynevezett többszörös indexnek (multiple index) .MDX a
kiterjesztése, és amikor egy létrehozunk vagy módosítunk
adatbázis-struktúrát, elôírhatjuk, hogy valamelyik mezô
szerint (akár minden mezô, de legfeljebb 47 mezô szerint)
indexelve legyen. Ha az indexfile neve megegyezik az
adatbázis nevével, akkor az adatbázis megnyitásakor
automatikusan nyitva lesz az indexfile is. Természetesen a
dBase IV továbbra is teljes kompatibilitással karbantartja
a dBase III Plus indexfile-jait is.
Belépéskor a bejelentkezô @KCONTROL CENTER@N hat darab
úgynevezett panelt tartalmaz:
-- @KDATA:@N adatbázisok megnyitása, lezárása illetve
módosítása;
-- @KQUERIES:@N szûrôfile-ok létrehozása;
-- @KFORMS:@N adatok megjelenítési formáját definiáló
file-ok létrehozása;
-- @KREPORTS:@N formázott jelentés formátumfile-ok
létrehozása;
-- @KLABELS:@N címke formátumfile-ok létrehozása;
-- @KAPPLICATIONS:@N
@KDesign:@N alkalmazások, programok létrehozása;
@KProgram:@N meglévô programok módosítása illetve
futtatása.
A felsorolt panelek mindegyike -- az Applications
kivételével -- szerepelt már a III Plus verzióban, más
elrendezésben, és legtöbbször almenüként.
Az adatok bevitele és módosítása nem sokat változott. Ez
alól kivétel, amint azt már említettem, hogy az [F2]
gombbal lehet kapcsolni oda-vissza a @KBROWSE@N és az
@KEDIT@N között, és hogy az @KEDIT@N-ben is hozzá lehet
férni a menühöz, és ott keresési mûveleteket is végre lehet
hajtani. Ami igazán szép lett és egyszerûbb, az a LABEL
(címke, .LBL) és REPORT (jelentés, .FRM) menük létrehozása
és módosítása. Eddig némi dBase programozási technikát
kellett tudni ahhoz, hogy hibamentes címkét vagy reportot
definiáljunk. Most az új dBase-hez már ennyi sem kell. Az
új technika szerint megjelenik teljes méretében a
létrehozandó címke (report), és oda lehet soronként beírni
a kívánt szöveget vagy mezôket a kívánt mezôhosszal (vagyis
már nem kell számolgatni a karaktereket, hogy elfér-e az
adott mezô az adott helyen, mert azonnal lehet látni az
inverz csíkot, és így könnyen meg lehet állapítani, hogy
elfér-e oda vagy sem), a kívánt betûtípussal és stílussal
(bold, italic stb.).
@VProgramozni is tud@N
A dBase IV rendelkezik az úgynevezett Applications
Generatorral. Miközben mi a menü segítségével létrehozunk
adatbázis-struktúrákat, mejelenítési, címke-,
reportformátumokat stb., a dBase IV Applications Generatora
létrehozza nekünk ezeknek a kódjait, forrásfile-jait, és
így programozási ismeretek nélkül is hozzájuthatunk kész
rutinokhoz, amelyek segítségével minimális programozási
tudással már szép dBase programokat is összehozhatunk.
A dBase IV rendelkezik továbbá egy úgynevezett built-in
pseudo compilerrel (beépített ál-fordítóprogram), amely
objekt file-okat (.DBO) létrehozva jelentôsen meggyorsítja
az utasítások interpreteres futtatását. A SET DEVELOPMENT
ON kapcsoló beállításával a compiler összehasonlítja a .PRG
kiterjesztésû file-ok idôjelzését (dátum, óra, perc,
másodperc) a megfelelô .DBO idôjelzésével, és ha az utóbbi
régebbi, akkor automatikusan újrafordítja a .PRG-t.
Kellemes az is, hogy a felhasználó tetszése szerint
változtathatja a meglévô menüket, és létrehozhat újakat is.
Aki szeret egérrel dolgozni, annak sem kell félretolnia
kedvencét, mivel a dBase IV támogatja az egér használatát.
A dBase III Plus-hoz képest megduplázódott az egy rekordhoz
tartozó mezôk lehetséges száma -- míg a dBase III Plus-ban
128 mezô/rekord volt a maximum, a dBase IV 2.0-ben már 254
mezô/rekord. Az egyszerre megnyitható file-ok száma 15
helyett már 99 lehet, feltéve ha a CONFIG.SYS-ben a FILES
értékét 99-re állítottuk be.
@VÖsszefoglalás@N
A dBase IV 2.0 egy professzionálisabb adatbáziskezelô
rendszer, nagyobb és összetettebb tudású, mint elôdje, a
dBase III Plus volt, de az alapvetô mûveleteken, amiket a
felhasználó nap mint nap használni kénytelen, nem sokat
változtattak, és így az egyszerû felhasználó joggal
megkérdôjelezi az átállás szükségességét, hiszen míg a III
Plus mindössze fél Mbyte-nyi helyen is boldogan elfért,
minimális memóriaigénnyel, addig a dBase IV 2.0-nak minimum
4,5 Mbyte lemezhely kell 2 Mbyte RAM-mal. Ésa akkor még a
sebességrôl nem is beszéltünk, hiszen érezhetô különbség
nincs a két verzió között, sôt, bizonyos mûveleteknél
(például a szokásos .NDX indexelésnél) a dBase IV 2.0
kifejezetten lomhább, mint elôdje. Ezért én még egy darabig
minden bosszúság és nehézkesség ellenére maradok a jó öreg
dBase III Plus-nál, de közben nézegetem tovább az új
verziót, hátha rejt még valamit (és biztos vagyok abban,
hogy sok minden fogok lelni), ami meggyôz arról: át kell
állni az új verzióra.
@KAli Mehdi@N
@<9401\DBASE2.GIF>A browse üzemmód újdonsága a táblázatos forma@N
@<9401\DBASE3.GIF>A "mindent tudó"@N
@<9401\DBASE4.GIF>îgy is kinézhet a képernyô - EDIT üzemmódban@N
@<9401\DBASE5.GIF>îgy lehet cimkét csinálni@N
@<9401\DBASE6.GIF>Makrók írásával könnyíthetjük munkánkat@N